Hogyan olvasd a LED-maszk specifikációját? Hullámhossz, tűrés, LED-szám, szemtakarás, akku és a papírok.

A fényvédőről ez a vizsgálat szól: Hughes és munkatársai 2013-ban 903 ausztrál felnőttet követtek négy és fél évig, és akik naponta kentek fényvédőt, azoknál a bőröregedés nem nőtt kimutathatóan, 24%-kal kevesebb öregedést mértek náluk, mint az alkalmi használóknál.1 Ez a fényvédőről szól, egyetlen maszkról sem. Egy LED-maszk mögött ilyen méretű és ilyen hosszú vizsgálat nincs; ami van, az kis létszámú, néhány hetes vagy néhány hónapos, és más gyártók készülékeivel készült. Ha a rutin megvan, és mégis maszkot néznél, a terméklapot úgy érdemes olvasni, ahogy egy műszerét: szám, tűrés, mérési mód, papír. Ebben a cikkben ezt a hat kérdést veszem végig, és a végén egy ellenőrző listát kapsz, amit magaddal vihetsz.

A hullámhossz két egymás utáni hullámhegy távolsága. A fény elektromágneses hullám, és a fénynél ezt a távolságot nanométerben mérik: egy nanométer a milliméter egymilliomod része. A szemed a hullámhosszt színként olvassa: a rövidebb hullám az ibolya és a kék felé, a hosszabb a vörös felé visz, és ami a vörösnél is hosszabb, azt már nem látod, az az infravörös. A hullámhossz nem erősség és nem adag. Azt dönti el, melyik molekula tudja elnyelni a fényt, mert minden molekula csak bizonyos hullámhosszakat nyel el, és a fény csak ott csinál valamit, ahol elnyelődik.

Ezért nem mindegy, hogy egy kék mód 415 vagy 450 nanométeren világít. Az otthoni LED-eszközök aknés vizsgálatait összegző JAMA Dermatology 2025-ös áttekintésében a kék eszközök 414 és 445 nm között, a vörösek 630 és 670 nm között dolgoztak,2 és a kék sáv azért ott van, mert a porfirinek (a fényt elnyelő festék-molekulák) jellemző elnyelési csúcsa, a Soret-sáv, a közlemény bevezetője szerint (más forrásra hivatkozva) 405 nm-en van; egy 2024-es vizsgálat egészséges bőrről izolált Cutibacterium-törzsek saját mért porfirin-csúcsait az eredmények szerint 389 és 416 nm között, az összefoglalója szerint 402 és 413 nm között adta meg.3 A 415 nm-es kék mód ehhez a 405 nm-es csúcshoz képest a sáv szélén jár, nem a csúcson; egy 450 nm-es mód ettől már messzebb esik. A szín neve ugyanaz, a vizsgált tartomány más.

A ± tűrés azt mondja meg, hogy a csúcs mennyivel csúszhat el a kiírt számtól. Egy kék módnál a „450 ± 10 nm” azt jelenti, hogy a csúcs 440 és 460 között bárhol lehet, mert a LED-lapkákat a gyártó hullámhossz szerint válogatja csoportokba (ezt hívják binningnek, magyarul osztályozásnak), és egy csoporton belül is van szórás. Tíz nanométer nem hangzik soknak, de a vizsgált sáv szélén pont ez dönti el, hogy a fény benne van-e. A szemre is számít: a nem-ionizáló sugárzás elleni védelem nemzetközi bizottsága (ICNIRP) kék-fény veszély-súlyfüggvénye 435 és 440 nm között éri el a csúcsát, az értéke ott 1,000; 415 nm-en 0,800, 450 nm-en 0,940.4 Ez egy súlyfüggvény: azt mutatja, melyik hullámhossz terheli jobban a retinát ugyanakkora fénynél, azt nem, hogy „ennyi a kockázat”.

Ezt keresd: minden módnál a csúcs-hullámhossz nanométerben, mellette a ± tűrés, és nézd meg, hogy a tűréssel együtt is a vizsgált sávban marad-e.

A névleges hullámhossz a lapka katalógus-száma; a mért hullámhossz az, amit egy spektrométer (a fény színösszetételét mérő műszer) egy konkrét darabon lát. A kettő között a tűrésen belül bármekkora különbség lehet. Egy példa a saját asztalomról, két módra: a terméklap névlegesen 630 ± 10 nm-es vöröst és 420 ± 10 nm-es lilát írt, a gyártó spektrométeres mérése ugyanarra a maszkra 633,7 nm-es és 415,4 nm-es csúcsot adott. Mindkettő a tűrésen belül van, de a lilánál ez az öt nanométer számít: a Cutibacterium-törzsek mért porfirin-csúcsai egy 2024-es vizsgálat eredményei szerint 389 és 416 nm között, az összefoglalója szerint 402 és 413 nm között voltak, a Soret-csúcs pedig a közlemény bevezetője szerint (más forrásra hivatkozva) 405 nm-en van; a 415,4 nm ehhez a csúcshoz képest a sáv szélén jár, nem a csúcson.

A kerek katalógus-szám önmagában nem hiba. Azt viszont csak a mérés mondja meg, hogy a te darabod a tűrés melyik szélén van, és egy mért szám azt is elárulja, hogy a gyártó a kezében tartott műszert. Két árulkodó jel van a lapon. Ha minden érték kerek és tűrés nélkül áll (630, 850), az katalógus-adat. Ha egy módnál nincs csúcs, csak egy sáv van sávként adva, csúcs nélkül, vagy egyáltalán nincs szám, az a mód valószínűleg kevert lapkákból jön, és nincs egyetlen hullámhossza; erről a következő részben lesz szó.

Ezt keresd: a hullámhossz mellett a „mért” szót vagy egy spektrum-ábrát; ha csak kerek számok állnak tűrés nélkül, azt katalógus-adatként kezeld, és a vásárlás előtt kérdezz rá, mérték-e.

Egy LED-ben több lapka ülhet, és a maszk színlistája a lapkák keveréséből áll össze. Egy vörös, egy zöld és egy kék lapkából a sárga a vörös és a zöld együtt, a cián a zöld és a kék együtt, a fehér mind a három egyszerre. Egy hétszínű maszk listája így is felépülhet: három vagy négy önálló hullámhosszból és azok keverékeiből. A kevert módnak nincs egyetlen csúcsa, tehát nem lehet egyetlen vizsgálathoz kötni, és a terméklap ilyenkor nem ír rá számot, vagy csak egy sávot ír. Ez önmagában nem baj, csak tudni kell, hogy a hét színből hány mögött áll önálló lapka.

Az infravörös külön kérdés. A közeli infravörös (850 nm körül) a leghosszabb hullámú fény egy maszkban, és az egyetlen, amit nem látsz. A vörös és a közeli infravörös fényt a bőrsejtek mitokondriális kromofórjai nyelik el (a mitokondrium a sejt energiatermelő része, a kromofór a fényt elnyelő molekula).5 A terméklapról két dolgot kell kiolvasni: önálló lapka adja-e (akkor van mért vagy névleges csúcsa), és melyik módban világít. Van maszk, ahol az infravörös minden módban megy a látható szín mellett, és van, ahol külön mód, amit a látható színekkel felváltva kapcsolsz. Ha a színlista nyolcadik tételeként „infravörös” áll, a lap nem mondja meg, melyik eset a tiéd.

Ezt keresd: hány önálló lapka ül egy LED-ben, melyik szín önálló csúcs és melyik keverék, és az infravörös melyik módban megy.

A LED-szám azt mondja meg, hány fénypont ül a lapon; a fényerőt a besugárzott teljesítmény adja meg, mW/cm²-ben. Ezt hívják irradianciának, magyarul besugárzási teljesítménynek: azt jelenti, hogy egy négyzetcentiméter bőrre másodpercenként mennyi fényenergia jut. A dózis, amit J/cm²-ben adnak meg, ennek és az időnek a szorzata.6 Száz LED ugyanannyi fényt adhat, mint kétszáz, ha a lapkák erősebbek, a rács sűrűbb vagy a távolság kisebb; és egy „több száz LED” lap adhat kevesebbet, ha a lapkák gyengék. A darabszámból ezért egyik irányba sem lehet következtetni.

Egy elfogadott célértéket sem tudok adni, mert nincs. Zein, Selting és Hamblin 2018-as áttekintése szerint a fényterápia paramétereiről és protokolljairól ma sincs egyetértés, az egyes kutatócsoportok ajánlásai eltérnek egymástól, és a paraméterek széles skálája (hullámhossz, energia, teljesítmény, időtartam, ismétlés) miatt az eredmények egy része ellentmond egymásnak.7 Ez laboratóriumi és klinikai vizsgálatok tartománya, sokféle eszközzel, egyik sem egy maszk célértéke. A maszk módjai különböző lapkákat kapcsolnak, tehát egyetlen mW/cm² szám nem írja le mindet; a mérési távolság nélkül pedig a szám önmagában nem összehasonlítható, mert a fény a távolsággal gyengül.

Ezt keresd: a LED-szám mellé a lapkák számát és a besugárzott teljesítményt (mW/cm²) módonként, a mérési távolsággal együtt; ha csak a darabszám van kiírva, a fényerőről nem tudsz meg semmit.

Két alapforma van. A szilikon maszk egy puha, hajlítható lap, amiben a LED-ek ülnek, és amit egy pánttal az arcodra szorítasz; úgy fekszik rajta, mint egy arcpakolás. A merev vázas maszk egy formatartó héj, ami a pánton ül, és a LED-panelt az arcod előtt tartja, anélkül, hogy hozzáérne. A forma négy dolgot dönt el: a távolságot, a fény eloszlását, a szellőzést és azt, hogy mi történik a LED-lappal minden felhelyezésnél.

A távolság a szilikonnál az arcformádtól és a felhelyezéstől függ, tehát alkalmanként és arcterületenként más; a merev váznál minden használatnál ugyanannyi. A fény eloszlásáról ez az én hipotézisem, nem mért eredmény: egy LED egy pont, és ha a lapka a bőrön fekszik, alatta forró pont, a lapkák között árnyék van, míg egy-két centi távolságból a szomszédos lapkák fénykúpjai átfedik egymást, és a bőr egyenletesebben kapja a fényt. Hogy a távolság jobb-e, mint az érintkezés, arra vizsgálatot nem találtam. A szellőzés egyszerűbb: a rásimuló lap lezárja a bőrt és dörzsöli, a váz alatt levegő van; gyulladt bőrön ez a különbség érezhető lehet. A negyedik a lap maga: a szilikon maszk LED-jei hajlékony nyomtatott áramkörön ülnek, és minden felhelyezésnél behajlanak, ami szerintem a réz vezetősávokat és a forrasztásokat terheli, mert a fém az ismételt hajlításra fárad; a merev lapon ez a terhelés nincs. Mért élettartam-adatom erről nincs, ezért nem állítom, hogy a merev tovább tart, csak azt, hogy egy ismert kopás-forrás hiányzik belőle. Ami a szilikon javára szól: kisebbre csomagolható.

Ezt keresd: a képeken azt, hogy a panel hozzáér-e a bőrhöz, és azt, hogy a LED-lap hajlik-e felhelyezéskor; a terméklapon a panel és a bőr távolságát.

A szemtakarásnál az számít, hogy a szem körül ülő LED-ek fénye eléri-e a szemet. A szempárna mérete kialakítás kérdése: van szilikon maszk, ahol a szempárna kicsi, és nem fedi le eléggé a LED-ekből jövő fényt, és van, ahol a kivágás mérete mellett is megfelelő védelmet ad; és mivel a puha lap az archoz igazodik, ugyanannál a maszknál is arcformától függhet, hol takar és hol nem. Ezt típusonként a képeken lehet ellenőrizni. A merev vázas kivitelnél a párna nagyobb lehet, mert nem a bőrhöz kell simulnia, és a váz minden használatnál ugyanoda teszi. Az is kialakítás kérdése, hogy ül-e LED a szemvonalon: ahol a mátrix a szem vonalánál megszakad, ott nincs mit takarni.

Miért fontos ez: 2020-ban Kim és munkatársai közöltek egy esetet, amiben egy 37 éves nő egy háromforrású LED-maszkot használt (kék 460–470 nm, vörös 620–680 nm, infravörös 760–900 nm), és a maszk kialakítása szerint „a szem körüli terület nyitott, védőburkolat nélkül”; a nő nyitott szemmel, a gyártó ajánlása szerint, a napi teendői közben használta, 20 percet, kétnaponta, egy hónapon át. A szemészek üvegtesti injekciót (intravitreális bevacizumabot) adtak be neki; a beavatkozás után négy héttel a látászavar és a fotoreceptor-réteg (a fényérzékelő sejtek rétege) javult, a retina pigmenthámjának (a fényérzékelő sejtek alatti sejtrétegnek) a sérülése viszont a kontrollnál is megmaradt.8 Ez egy eset, egy maszkkal, egy kezeléssel, tehát nem lehet belőle általánosítani; annyit mutat, hogy a szem körüli takarás a kék módoknál nem részletkérdés. A veszély-súlyfüggvényt fentebb láttad: a kék módok a retina számára a legterheltebb sávban vagy annak a szélén vannak.

Ezt keresd: a képeken a szem körüli párna méretét és azt, hogy ül-e LED a szemvonalon; a merev váznál azt, hogy a takarás a szerkezet része-e. A kialakításokat a szem-cikkben veszem végig.

A CE-jelölés a gyártó (illetve aki a terméket a saját neve alatt hozza forgalomba) saját nyilatkozata arról, hogy a termék megfelel a rá vonatkozó uniós előírásoknak. Nem hatósági engedély, nem független vizsgálat, és nem hatásvizsgálat; a mögötte álló műszaki dokumentációt a gyártó állítja össze és őrzi. A kisfeszültségű irányelv (LVD) az elektromos biztonságot nézi: áramütés, túlmelegedés, tűz. Maga az irányelv mondja ki, hogy nincs benne olyan megfelelőségértékelési eljárás, amihez bejelentett szervezet, vagyis független tanúsító kellene.9 Az elektromágneses összeférhetőség (EMC) azt nézi, hogy a készülék ne zavarjon más elektronikát, és őt se zavarja a környezete. A RoHS a veszélyes anyagok (ólom, higany, kadmium és társaik) korlátozása az alkatrészekben. Egyik sem mond semmit arról, mit csinál a fény a bőröddel.

Ezt keresd: a tanúsítványokat magukat (szám, labor, szabvány-lista), és azt, hogy a lap ezeket biztonsági papírként mutatja-e, vagy hatás-bizonyítékként.

Az akku helye dönti el, mi történik a maszkkal, amikor az akku elfárad. Három kialakítás van: az akku a LED-lapba van építve, és nem cserélhető; az akku külön modulban ül (a pántban vagy egy kis dobozban), kábellel csatlakozik, és a modul bontható vagy cserélhető; vagy nincs akku, a maszk csak kábelről megy. A lítium-akku minden töltési ciklussal veszít a kapacitásából, ez a kémiájából következik; a kérdés csak az, hogy akkor a maszk megy-e még kábelről, vagy vele együtt megy a kukába. Az uniós elem-rendelet ebbe az irányba tolja a piacot: a hordozható elemet 2027. február 18-tól a végfelhasználónak kell tudnia eltávolítani és cserélni, kereskedelmi forgalomban kapható szerszámmal.10

A kábeles működésnél a töltő adata számít: a terméklap egy feszültséget és egy áramot ad meg (például 5 V / 2 A), és a LED-kimenet a betáplált teljesítménytől függ; gyengébb forrásról a fény halványabb lehet. Ha a lap „vezeték nélküli”-t ír, a vásárlás előtt érdemes megkérdezni, megy-e a maszk a töltőről is, és bontható-e az akku-modul csavarral.

Ezt keresd: külön modulban ülő vagy cserélhető akku, kábelről is működő maszk, és a kiírt töltő-adat.

Az ismert márkák ára erősen szór, és kevés dátumozott adatpontot találtam hozzá. A CurrentBody Skin LED nagyjából 170 000 Ft, ez egy belső ár-jegyzetből való, dátum nélkül; a FOREO ennél jóval feljebb áll, a FAQ 202 modellje 839 és 1149 euró között volt, ugyancsak belső ár-jegyzetből, dátum nélkül.11 Egy dátumozott ár-pont, a kivitel ellenőrzése nélkül: a MOVTECH maszkja 87 700 Ft volt 2026. július 16-án, belső ár-jegyzetből. A marketplace-es, márka nélküli lapok ennek a töredékéért kaphatók; azokról külön cikk szól. Az ár a márkáról és a konstrukcióról beszél; a fény hatásáról egyik ár sem mond semmit, mert a hatás-vizsgálatok nem árkategóriánként készültek. A fenti kérdések döntenek: a hullámhosszak és a tűrés, a mért szám, a szemtakarás, a váz, az akku és a papír.

Amit ebből elvihetsz: merev vázas maszkokra ebben a cikkben nincs dátumozott ár-adatom, a konstrukciót ezért a fenti hat kérdéssel hasonlítsd, ártól függetlenül; a saját maszkom ára a termékoldalon ismert.

A „7 szín” a lapkák keveréséből is kijöhet, a „több száz LED” a darabszám a lapka-szám és a teljesítmény nélkül, a „klinikailag igazolt” pedig azt jelenti, hogy valaki, valahol, valamilyen készülékkel csinált egy vizsgálatot. Az első kettőt fentebb szétszedtem. A harmadiknál három kérdés van: melyik vizsgálat, milyen készülékkel, és hány emberen. Az otthoni LED-eszközök aknés vizsgálatait összegző JAMA Dermatology 2025-ös áttekintés hat randomizált vizsgálatot talált, összesen 216 emberrel;2 ennyit vont be az áttekintés, és ezek más gyártók készülékei. Az áttekintés lezárása óta megjelent néhány további, kis létszámú otthoni-eszköz vizsgálat is, nyílt elrendezésben, ál-kezelés nélkül: az egyik 30 fővel indult (15 férfi, 15 nő), a másiknál a 30 fős célból 23-an fejezték be a vizsgálatot,12 tehát a bizonyíték-alap azóta valamelyest bővült, a korlátjával együtt. A ránc-oldalról erre nem találtam hasonló összesítést. A viszonyítási pont a Cochrane 2024-es áttekintése: hat rendszerezett áttekintés, 275 vizsgálat és 40 910 ember adatából egyetlen bevont akné-kezelésre sem talált magas bizonyossági szintű bizonyítékot, még a patikai benzoil-peroxidra is csak nagyon alacsony bizonyosságút.13

A mezőny szóhasználata, szó szerint és dátummal: a FOREO oldalán „Reduce wrinkles by 32% in just 2 weeks” áll, vagyis a márka szerint a ráncok 32%-kal kevesebbek két hét alatt, 2026 augusztusában lehívva;14 egy magyar forgalmazó a saját termékoldalán írja, hogy „Klinikailag igazolt technológia a ráncok és a pattanások kezelésére”, és a GYIK-jében azt, hogy „Jelenleg az MDR bejegyzésén dolgozunk”.15 Ezeket nem minősítem, egymás mellé teszem. Hogy egy vizsgálat és a saját termék között mi a viszony, arról külön cikk szól a klaszterben.

Ezt keresd: a „klinikailag igazolt” mellett a vizsgálat nevét, a készüléket és a létszámot; ha ezek nincsenek ott, a kifejezés mögött nincs ellenőrizhető adat.

Kinyomtatva vagy képernyőfotón, hat kérdés a terméklaphoz és három a képekhez. 1. Módonként mi a csúcs-hullámhossz nanométerben, és mekkora a ± tűrése? 2. Mért érték vagy katalógus-szám? 3. Az infravörös önálló lapka-e, és melyik módban megy? 4. Hány LED, hány lapka egy LED-ben, és mekkora a besugárzott teljesítmény módonként (mW/cm²), milyen távolságon mérve? 5. Milyen a szem körüli takarás: mekkora a párna, ül-e LED a szemvonalon, a szerkezet része-e? 6. Milyen papír áll mögötte: LVD, EMC, RoHS tanúsítvány-számmal? És a képekhez: hozzáér-e a panel a bőrhöz, hajlik-e a LED-lap, és hol ül az akku, megy-e a maszk kábelről. Ha egy kérdésre a lap nem válaszol, azt nem tudod, és a vásárlás előtt ezt érdemes megkérdezni.

Nyolc LED-maszkot próbáltam ki, mielőtt egyet forgalmazni mertem, és a fenti lista abból állt össze, amit ezeknél hiányoltam. A saját maszkom adatai a fenti kérdések sorrendjében: a csúcsok a gyártó spektrométeres mérése szerint 634 nm vörös, 415 nm lila (önálló ibolya lapka), 515 nm zöld és 852,7 nm (névleg 850 ± 10 nm) közeli infravörös; a kék 450 ± 10 nm és a sárga 580 ± 10 nm a gyártó adata szerint, mért csúcs nélkül; a cián 485–490 nm sávként adva; a fehér kevert mód. A közeli infravörös minden módban megy. 99 LED van benne, mindegyikben 4 lapka. Merev váz, a panel körülbelül egy centire áll az arctól, és nem ér hozzá; a szem körül záró, párnázott takarás, ami a szerkezet része, és a szemvonalon nincs LED. USB-C-ről működik, 5 V / 2 A forrásról; az akku külön, csavarozott modulban ül a hátsó pántban, tehát a maszk az akku nélkül is megy. Az LVD és az EMC tanúsítvány megvan, tanúsítvány-számmal. Két év jótállás jár hozzá. A fény hatásáról ez a lista semmit nem mond; arról a fenti vizsgálatok szólnak, más készülékekkel. Ezt a maszkot én árulom.